Repülés

Publikálva: 2021.05.18.

Széndioxid-kalkulátorunk a repült órák alapján számolja a kibocsátást. Egy utaskilométerre számítva a közösségi közlekedéshez képest az autó háromszoros, a repülő kilencszeres gázkibocsátási többletet jelent*. Nem mindig van más választás – például a tengerentúli utak esetén –, de Európán belül szinte minden célpont megközelíthető vasúton vagy esetleg távolsági busszal is. Ráadásul egyre több európai állam igyekszik a közösségi közlekedés felé terelni a rövidebb távú repülőutak potenciális közönségét, részben az ilyen városok közti légijáratok megadóztatásával, részben a vasúti összeköttetés javításával, valamint a menetrend sűrítésével.

Az az utazási modell, amely az elmúlt egy-másfél évtizedben a gyakori rövid repülőutak térnyerésével kialakult, valószínűleg nem lesz fenntartható. Egy, az Európai Befektetési Bank (EIB) által megrendelt felmérésben – a világjárvány kitörése előtt, 2019-ben – a több mint 28 ezer európai válaszadó 62 százaléka szavazott a rövid távú repülések teljes tilalmára, 72 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy támogatná a repülőutakra kivetett karbonadót.

Az európai repülőjáratok által kibocsátott szén-dioxidmennyisége a koronavírus-járvány kezdetéig évről évre nőtt.

A felmérés szerint az emberek döntő többsége akkor is támogatja a hatékony klímavédelmi intézkedéseket, ha azok a mindennapjaikat közvetlenül érintik. Svédországban 2019-ben – nem kis részben a környezetvédő diák, Greta Thunberg fellépése nyomán – hosszú évek óta először jelentősen csökkent a légi utasforgalom: kétmillió emberrel kevesebben ültek repülőre, mint a megelőző évben, ami 3,5 százalékos csökkenést jelent. Főleg a svédeknél hagyományosan jelentős belföldi forgalom esett vissza. Ebben szerepet játszott a rövid távú utakra 2018-ban bevezetett adó, de az is, hogy a közvélemény szemében egyre kevésbé elfogadható olyan távokon repülővel utazni, ahova észszerű időn belül vonattal vagy busszal is el lehet jutni. Az embereket a hosszabb távú, de nem nélkülözhetetlen repülőutakról is megpróbálják lebeszélni. A svéd sajtó a meggyőzés érdekében olyan szemléletes példákat is bemutat, mint hogy egy New York-i oda-vissza repülőút fejenként nagyjából három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót. Arra is felhívták a figyelmet, hogy önmagában a nemzetközi turizmus a teljes globális szén-dioxid kibocsátás 8 százalékáért felel. A svédek nincsenek egyedül ezzel a törekvéssel: az Ausztriába, illetve onnan induló járatokért körülbelül 40 eurós minimálárat kell kérnie a légitársaságoknak, ezen túl pedig minden repülőjegyre 12 eurós zöldadót vetnek ki.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek estében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.